A Gryden ház Hódító Aegon ideje előtt született meg, mikor Észak Királya, Walton Stark, a Holdkirály hatalmas lakatlan földeket adományozott a Fal közelében Olric Grydennek azzal az utasítással, hogy védje meg a Vadaktól és a Starkok riválisaitól. A legenda úgy tartja, hogy Walton egy kupa vörösbort öntött véletlenül egy, a birtokait ábrázoló térképre, és mindazon területeket adományozta Olricnak, amelyek a vörös folyadék alá kerültek. Olric kétkedve, de elfogadta a Király ajándékát, és házanépével elfoglalta a végtelennek tűnő vidéket. Attól a naptól fogva a Gryden ház szemben állt a birtokukat szinte megállás nélkül zaklató Vadakkal, haramiákkal, rablólovagokkal és a Szürke-hegy gyomrában rejtőző ezüstre áhítozó szomszédokkal
Mikor Torrhen Stark, a Térdeplő Király koronáját és birtokát Sárkány Aegonnak adta, a Grydenek számára nem sok minden változott, fagyos várkastélyukban távolinak tűntek a déli háborúk. Az egykor kiterjedt erősségekkel és virágzó falvakkal teliszórt vidéket az Éjjeli Őrség meggyengülésével mind több támadás érte, a család erődjét, a Szürkekövet többször feldúlták, ám a Grydenek mindig visszatértek, és megvédték az őrült királytól kapott, országnyi léptékű
A megtépázott és meggyengült, szinte teljesen elnéptelenedett birtokkal rendelkező család csillaga a közelmúltban ragyogott fel ismét. A ház jelenlegi ura, Anston Gryden zászlóhordozóként harcolt Eddard Stark és Robert Baratheon mellett a Bitorló Háborújában a Targaryenek és Tyrellek ellen. Később seregei ott voltak Deres ura mellet a Vas-szigeteken is Balon Greyjoy felkelése idején. Ezeknek a hűséges hadicselekményeknek tudják be legtöbben Robert Baratheon király és Deres ura, Eddard Stark jóindulatát a Grydenek felé - csak néhányan mernek arról suttogni, hogy ennél jóval sötétebb ügyek rejtőznek a háttérben. A ház jelmondta: "Még a jég hátán is!"
A birtokról
A Gryden ház hatalmas földekkel rendelkezik, annak idején a bor rendesen szétfolyt az asztalon. A Hosszú-tótól észak-nyugatra, a Királyi út és a nagy északi hegység között húzódik egy hosszú sávban. Három fő régióra oszthatjuk a ház fennhatósága alatt álló területet: Szürkehegy vártornya még a magas hegyek előörseinek egyikén áll, ez a magashegyi vidék Szürkeheggyel és a szomszédos csúcsokkal (Magasrét, Szélkiáltó) jól védhető fészket jelent a családnak. Kelet felé haladva a hegyvidék dombos tájjá szelídül, amit a környék egyetlen jelentősebb lakott települése alapján Kőrakásnak is nevezik. Ez után kelet felé haladva a mocsaras lápvidékre érkezünk, ahol könnyen kitermelhető, sűrű erdővé válik a vad, ősi Farkaserdő. Szürkehegyen ered a Rönkcsobogó nevű folyó, mely nyugat felől végigkíséri a Grydenek birtokait, egészen addíg, amíg a mocsaras ártér után a Hosszú-tóba nem szivárog.
Szürkehegy igazi zord hegyvidék. Kopár, magas, sziklás csúcsok szegélyezik a névadó hegyet, ahol az öregvár áll. A család annak idején minden vagyonát felhasználta, hogy megépítsék a tornyot és a körülötte álló épületeket. Évtizedekkel később került csak sor a falak felhúzására, nagyobbrészt egy közelben álló, évezredes romvár falait alkotó kövekből. A romok ma is megmaradtak, némán és üresen őrzik rég elfeledett titkaikat. Szürkehegy vára egyébként magasra épült, kilátást biztosít mind a négy égtáj felé. Tiszta időben a legélesebb szeműek észak felől halovány csillogást vélnek látni, úgy mondják, a Fal látszik ilyenkor. A romok közé egyébként gyakran kilovagol a család, hiszen Istenerdő bújik meg a falak maradványai között. Az öreg Szívfa némán állja a hegyet ostromló szelek folyamatos támadását. (Szürkehegytől egy órányi kényelmes lovaglással megközelíthető a romvár.)
Kőrakás valamelyest barátságosabb vidék, a dombos tájat nagyobbrészt a Farkaserdő ősvadonja borítja. A folyóparton itt már itt-ott halászni is lehet a kanyargó Rönkcsobogón. Széles, kényelmes úton lehet megközelíteni magát Kőrakást, a Menyétbirtoknak nevezett domb hátában megbúvó települést. Ez gyakorlatilag az egyetlen igazi falu az egész Gryden birtokon. A bánya bőséges bevétellel látja el az itt élőket, ez a fő bevételi forrása a családnak. 500-600 fő él itt, nagyobbrészt a bányában és a falu műhelyeiben dolgozva. Van itt kovácsműhely, malom a Rönkcsobogó partján, egy aprócska szentély a Hétnek szentelve, illetve egy fogadó is, mely akkor üzemel leginkább, ha kereskedők, vásározók vagy a Gryden család vendégei érkeznek dél felől.
Rönkcsobogó lusta kanyart vesz, mielőtt a Királyi utat keresztezve megannyi patakocskává szakadva a Hosszú tó felé venné az irányt. Az itt kialakult mocsaras vidéken a Farkaserdőt sűrű, magas, karcsú fenyvesek alkotják. Ideálisak favágás céljára, bár a környék vizes, fagyott síkja megnehezíti a kitermelt fa szállítását. Mégis élnek itt néhányan, talán hat-hét apró falu is lakott még. Favágó, a mocsaras vidéket keskeny csónakon vagy épp vastag prémcsizmákban járják be, a kivágott és megtisztított farönköket pedig a vizen húzzák vissza falvaikba. Az egyik falut Nagy Fűznek nevezik.
A Gryden ház birtoka ritkán lakott környék. Hideg, szeles vidék, nagyobbrészt a Farkaserdő borítja. Egyetlen igazi előnye talán a gazdag vadállomány. Számtalan erdei madár, bagoly, sólyom fészkel a környéken, nagyvadak közül szarvassal, vaddisznóval, északabbra rénszarvasokkal is találkozhat az utazó. A zsákmányállatok nagy száma miatt sok a ragadozó is: farkasok, hiúzok, vadmacskák járják az erdőt, a dombvidék vadjainak királyai pedig a medvék. Nem csoda hát, hogy az ezüst után a prémekből van a családnak a legtöbb bevétele.
No comments:
Post a Comment